Amikor az ünneplésből tragédia lesz: Radikalizáció és a megelőzés fontossága

Amikor az ünneplésből tragédia lesz: Radikalizáció és a megelőzés fontossága

A globális biztonsági helyzet egyik legaggasztóbb trendje napjainkban a szélsőséges eszmék térnyerése és a kiszámíthatatlan, magányos elkövetők radikalizációja. A radikális ideológiák terjedése nem ismer határokat, és a békés, demokratikus rendezvények egyre gyakrabban válnak a gyűlöletből fakadó erőszak célpontjaivá. Ezt a folyamatot nemcsak elemzések, hanem a valóság húsbavágó eseményei is bizonyítják.

Támadás a berlini Pride ünnepségen:

Németország fővárosában, Berlinben brutális terrortámadás rázta meg a Christopher Street Day (CSD) elnevezésű Pride felvonulás záróeseményét. (2016. évtől számítva ez volt a 10. halálos gázolásos terrortámadás Németországban)

A támadás 2026. július 25-én, szombat este 22:00 óra körül történt Berlin központjában, a közkedvelt Tiergarten parkban, nem messze a Brandenburgi kaputól. Egy fehér zárt kisteherautó nagy sebességgel belehajtott a békésen ünneplő gyalogos tömegbe. Miután a gépkocsi egy fának ütközve megállt, az elkövető kiszállt a járműből, és a gyanú szerint egy machetével rátámadt a közelben állókra. A gázolás és a fegyveres ámokfutás következtében egy nő életét vesztette, és legalább 29 ember megsérült, többen közülük életveszélyes állapotban vannak. A rendezvényt a hatóságok azonnal félbeszakították és kiürítették a helyszínt.

A berlini rendőrség hivatalosan azonosította a gyanúsítottat, aki 21 éves Abdul Ballout (egyes forrásokban Abdul B.) és ellen adtak ki körözést. A férfi német állampolgárságú, de libanoni származású, és a hatóságok előtt már jól ismert volt kiterjedt bűnözői múltja, illetve az iszlamista radikális körökhöz való kötődése miatt. A híradások szerint a férfi az Iszlám Államnak tett korábban hűségesküt. A német belügyminiszter megerősítette, hogy minden jel arra mutat, hogy iszlamista terrortámadás történt.

A rendőrség azonnal bevezette az intézkedéseit, hogy az elkövető elfogják, de ekkor a támadás már be is fejeződött.

Az elkövető a támadás után gyalogosan elmenekült a helyszínről, elhagyva a gépjárművet. A német rendőrség azonnal nagyszabású, intenzív hajtóvadászatot indított, ami az alábbiakból állt a híradások szerint:

  1. Terület lezárása és átkutatása: A rendőrség különleges egységei vasárnap kora hajnalban megrohantak és átkutattak egy lakást Berlin Schöneberg negyedében, de a gyanúsítottat ott nem találták meg.
  2. Technikai támogatás bevezetése: A keresést helikopterekkel, drónokkal és hőkamerás rendszerekkel erősítették meg a Tiergarten és a környező kerületek felett.
  3. Körözés és fokozott (infrastrukturális) ellenőrzés: A hatóságok kiterjesztették a megfigyelést a pályaudvarokra, a repülőterekre, valamint a határátkelőhelyekre is.
  4. Nyilvános felhívás: A rendőrség közzétette a férfi fényképeit és személyes adatait, kérve a lakosság segítségét az állítólagosan fegyveres és veszélyes elkövető kézre kerítésében. Az ügyet a legmagasabb szintű német vádhatóság, a Szövetségi Főügyészség vette át.

A berlini Pride-felvonulás elleni gázolásos terrortámadás elkövetőjét, Abdul Balloutot 2026. július 26-án, vasárnap este lőtték le a rendőrök egy nagyszabású rajtaütés során Berlin Spandau kerületében.

Megelőzni vagy megakadályozni? A társadalmi jelzőrendszer szerepe

A berlini eset is rávilágít egy alapvető biztonságpolitikai igazságra, miszerint az ilyen jellegű cselekmények megelőzése (prevenció) nagyságrendekkel hatékonyabb, mint a fizikai megakadályozásuk (intervenció). Amikor egy radikalizálódott egyén már beül a fegyverként használt autóba, vagy fegyvert ragad, a biztonsági szerveknek már csak másodperceik vannak reagálni. A fizikai védelem (például kordonok, betonakadályok) fontos, de nem képes minden sarkot lefedni.

A valódi védelmet egy működő társadalmi jelzőrendszer kialakítása jelenti. A radikalizáció ugyanis szinte soha nem a semmiből történik, ez egy folyamat, amelynek látható jelei vannak, mind például

  • Elszigetelődés és a korábbi kapcsolatok megszakítása.
  • Szélsőséges, gyűlöletkeltő tartalmak intenzív fogyasztása és terjesztése az interneten.
  • Hirtelen megváltozott viselkedésmód, agresszió vagy fanatizmus.

Ha a családtagok, iskolák, barátok vagy civil közösségek időben felismerik ezeket a korai jeleket, és létezik egy biztonságos csatorna -ami nem biztos, hogy a rendőrséghez van bekötve!- , ahol ezt jelezni tudják, a tragédiák még azelőtt elkerülhetők, hogy az egyén eljutna a terrorcselekmény gondolatáig.

A Civil Akadémia a Radikalizmus Ellen és a terrorelhárítás jövője

Magyarországon a prevenció fontosságát már évekkel korábban felismerve a Civil Akadémia a Radikalizmus Ellen elnevezésű kezdeményezés, ami rendkívül sokat tesz a korai megelőzés területén. Tevékenységünk fókuszában a társadalmi tudatosság növelése, a rendvédelmi dolgozok érzékenyítése, a pedagógusok és fiatalok képzése, valamint a szélsőséges eszmék korai felismerését segítő módszertanok kidolgozása áll. Munkánkkal hidat szeretnénk képezni a civil lakosság és a szakmai szervek között, hogy a radikalizáció folyamata még a csírájában elfojtható legyen. Több nemzetközi szakember is ezt az elvet vallja.

Ebből a megközelítésből a hivatalos állami szerveknek is tanulniuk kell, tanulniuk kellene idehaza is.  A terrorelhárítási szerveket stratégiailag ebbe az irányba kell továbbfejleszteni, amelyben a hangsúlyt a fegyveres, látványos megakadályozásról át kell helyezni az adatelemzésen, a korai online és offline felderítésen alapuló proaktív megelőzésre. A modern terrorelhárítás sikerét nem a likvidált vagy elfogott terroristák száma méri, hanem a meg nem történt támadások és a megmentett emberi életek. Ez csak nemzeti és nemzetközi szintű együttműködéssel lehetséges, valamint a hazai jelzőrendszer kialakításával.

A radikalizáció elleni harc modern eszköztára ma már nem a fegyveres beavatkozásnál, hanem a közösségi szintű immunrendszer megerősítésénél kezdődik.

A világ számos országa ismerte fel, hogy a rendőrség, illetve a titkosszolgálatok fellépése önmagában kevés. A legsikeresebb modellek a civil társadalom és a hatóságok szoros együttműködésén alapulnak, mint például a dán, vagy angol modell.

A dán "Aarhus-modell" (A többszintű partnerség)

Dánia második legnagyobb városa egy olyan rendszert fejlesztett ki, amely a rendőrség, a szociális szolgáltatók, az iskolák és a civil szervezetek közvetlen információmegosztására épül.

  • A lényeg: Ha egy tanár vagy ifjúsági munkás észleli, hogy egy fiatal szélsőséges ideológiák felé fordul, nem büntetőeljárás indul, hanem egy mentorprogram.
  • Eredmény: Sikerült drasztikusan csökkenteni a konfliktuszónákba utazó vagy helyben radikalizálódó fiatalok számát.

A brit "Prevent" stratégia (A korai jelzőrendszer)

Az Egyesült Királyság terrorellenes stratégiájának prevenciós oszlopa a közszférában dolgozók felkészítésére épít.

  • A lényeg: Képzést biztosítanak orvosoknak, egyetemi oktatóknak és szociális munkásoknak, hogy felismerjék a mentális sebezhetőség és a radikalizáció közötti összefüggéseket.
  • Eredmény: Évente több ezer olyan esetet szűrnek ki és terelnek támogatási programokba, amelyek később erőszakba torkollhattak volna.

A Civil Akadémia a Radikalizmus Ellen lehetőségei és jövőbeli szerepe

A magyarországi kontextusban a Civil Akadémia a Radikalizmus Ellen pontosan az a híd lehet, amely összeköti a fenti nemzetközi módszertanokat a hazai realitással. A szervezet előtt álló legfontosabb stratégiai kitörési pontok a következők:

Digitális elsősegély és online ellen-narratívák

A modern radikalizáció 90%-a az online térben (zárt Telegram-csoportokban, TikTok-algoritmusok által vezérelve) történik.

  • A lehetőség: Az Akadémia olyan digitális kampányokat és online edukációs modulokat fejleszthet, amelyek lebontják a szélsőséges propagandát.
  • Feladat: Olyan fiatal influenszerek és kortárs mentorok képzése, akik a radikális csoportok által célzott platformokon képesek racionális, békés alternatívát mutatni.

Multidiszciplináris szakmai hálózat kiépítése

A dán modell mintájára az Akadémia kezdeményezheti egy olyan hazai szakértői hálózat összefogását, amely nem korlátozódik a rendvédelemre.

  • A lehetőség: Közös kerekasztalok és protokollok kidolgozása, ahol pszichológusok, szociológusok, pedagógusok és a terrorelhárítás – nem a mostaniak - szakemberei együttműködnek.
  • Feladat: Egy anonim, civil fenntartású forródrót vagy online bejelentő felület üzemeltetése, ahol a hozzátartozók segítséget kérhetnek, ha szerettük viselkedése aggasztóvá válik.

"Safe Spaces" (Biztonságos terek) kialakítása az iskolákban

A radikalizáció gyökere gyakran a kirekesztettség, az identitáskeresés és a magány.

  • A lehetőség: Az Akadémia akkreditált továbbképzéseket nyújthat a magyar pedagógusoknak az iskolai radikalizáció korai jeleiről.
  • Feladat: Olyan iskolai klubok és vitakörök támogatása, ahol a fiatalok biztonságos környezetben, szakértő moderálás mellett beszélhetnek a világ feszültségeiről, megelőzve, hogy az internetes radikálisok adjanak nekik szélsőséges válaszokat.

Összegzés: A terrorelhárítás új doktrínája

A berlini Pride támadás és a hasonló globális esetek bizonyítják, hogy a 21. századi biztonságpolitika már nem épülhet kizárólag a fizikai erőre. Ha a Civil Akadémia a Radikalizmus Ellen elért eredményeit beépítjük a hazai védelmi stratégiába, Magyarország képessé válhat arra, hogy a terrorelhárítást a reaktív (utólagos/megszakító) működésről a proaktív (megelőző) szintre emelje.

 

Tisztelt Olvasó!

Ajánlom magamat, ajánlom a CARE hozzáállását és szakmai elköteleződését, valamint ajánlom a több éves terrorélhárítási szakmai tapasztalatomat.

Tegyünk közösen a biztonságos jövőnkért, gyermekeink biztonságáért!

Vissza

Kiss Gábor egyéni vállalkozó

Nyilvántartási szám: 56867567
Felnőttképzési szám: B/2022/000335